Terményszárítás

A biztonságos, hosszú távú tárolás elengedhetetlen feltétele a gabona szárítása, amelynek lényege, hogy a betakarításkor mért és a biztonságos tároláshoz szükséges víztartalom közötti különbséget eltávolításuk.

A terményszárítás történhet hideg, illetve meleg levegővel.

• A terményszárítás néhány alapelve
• A termények ajánlott maximális nedvességtartalma
• Terményszárítás hűtéssel
• Terményszárítás meleg levegővel

A terményszárítás néhány alapelve

A gabona egy élő dolog és az életfolyamatok mindig a mag belsejében mennek végbe. Ezek közül a legfontosabb a nedvességtartalom csökkenése és a nedvességeloszlás megváltozása. Ha a gabona belsejében lévő nedvesség lecsökken, vagy lehűl, akkor ezek a folyamatok nagyon lelassulnak, vagy teljesen befejeződnek.

A termény szárítása befejeződhetne a termőföldeken, természetes időjárási viszonyok között, de akkor a terméshozam csökkenne, és a termény belső sérülése nőne. A szárítás a gabonafélék és az egyéb mezőgazdasági termények tartós tárolásának nélkülözhetetlen feltétele. Ez igen lényeges, mert a betakarítás és a felhasználás időpontja nem esik egybe. A terményt célszerű betakarítani akkor, amikor annak magas a nedvesség tartalma.

A betakarítást követően a terményt mechanikusan úton kell szárítani, így megakadályozzuk annak károsodását. A kukorica betakarítás utáni tárolása 15%-os nedvességtartalom felett nem biztonságos, mert nagyobb nedvességtartalom esetén a magvak élettevékenysége tovább folytatódik, az enzimek lebontják a vegetáció során beépült tartalék tápanyagokat, továbbá azok a gombák, amelyekkel a magvak a szántóföldön fertőződhetnek, élettevékenységüket a raktározás során is folytatni tudják.

Az alábbi táblázat megmutatja, hogy melyik a legjobb nedvesség tartalom az aratáshoz, és, hogy milyen nedvesség tartalom ajánlott a hosszú távú tároláshoz.

A termény ajánlott maximális nedvességtartalma a betakarításhoz és a hosszú távú tároláshoz

Hogy megértsük a terményszárítást, meg kell ismerni magát a folyamatot. A terményszárítás lényege, hogy az enzimműködést a szemekben, valamint a szemek felületén elhelyezkedő mikrobák élettevékenységét a nedvességtartalom 15% alá történő csökkentésével leállítsuk. A szemes termények megfelelő nedvességtartalma nemcsak a romlásmentes és a lehető legkisebb veszteségű tárolás, hanem a felhasználásuk szerinti továbbkezelés és a feldolgozás-technológia miatt is fontos minőségi követelmény Az egyik legfontosabb termény, amelyet szárítunk, az a kukorica. Valójában minden termény szárítható ugyanazon eljárási móddal, mint a kukorica.

A gabonaszárítás problematikája azonban ha túl magas hőmérsékletet használunk. A kukoricamorzsoló megjelenése óta a betakarítás felgyorsult és a nedves kukorica leszárítása gyorsabbá vált. A sebesség fő tényezőjévé vált a betakarításnak. Az egyetlen módja, hogy felgyorsítsuk a szárítási folyamatot, a hőmérséklet növelése. A hőmérséklet – túlszárítás - azonban nagyon sok problémával jár, és a kukorica feldolgozóipar nagyon szigorú a kukorica szárításának módszerét illetően.

A túlszárítás következménye a kukorica esetében, hogy a szemek üvegesen törnek, repedéseket okoznak és a termény beltartalmi értékeiben kárt okozunk.

Az olaj értékes része a termény belsejének, mely tartalma csökkenhet. A magas hőmérsékletből származó sérülések első jellemzője az olaj zsírsav tartalmának növekedése, újabb veszteségeket okozva, mivel a zsírsavat el kell távolítani a finomítási eljárás során.

Ezért van, hogy a kukorica 100° C körüli szárítása népszerűvé vált az elmúlt években, szemben a korábbi évtizedekben megszokott 120° C fokos szárítással. Így a szárított termény minősége kitűnő marad és a szárítási költségek nagyon gazdaságosak. Amióta nem használják az óriási hőmérséklet-változásokat, nehéz kárt okozni a terményben.

A szárítás során a víztartalom csökkenésével értelemszerűen a termény súlya is csökken. Az alábbi táblázatok illusztrálják a különféle termények víztartalmát különböző nedvesség százaléknál

BÚZA ÉS SZÓJA

KUKORICA

ZAB

RIZS

A terményszárítás során a termény higroszkópikus képessége miatt a nedvesség kicserélődik a környező levegővel, ezért nekünk csak annyit kell tennünk, hogy a száraz levegőt a terményen keresztül átfújatjuk, és a víz eltávozik. A higroszkóposság miatt a gabona és a környezetében levő levegő egymással kölcsönhatásban van. Ennek mértékére hat a levegő relatív páratartalma, hőmérséklete valamint a gabona víztartalma és hőmérséklete.

A relatív páratartalom azt jelenti, hogy a vizsgált hőfokon hány százalék nedvesség van jelen a levegőben, a telítettséghez viszonyítva. Ezért a relatív páratartalmat mindig százalékban adjuk meg. Minél alacsonyabb a levegő relatív páratartalma egy adott hőmérsékletnél, annál gyorsabb a szárítás mértéke. Ez az egyik tényező, melyet figyelembe kell vennünk, amikor a terményt gyorsan szárítjuk. A szárító levegő hőmérséklete a másik fontos tényező a szárítási képesség, és a szárítási idő meghatározásánál.

Amint a levegő keresztül megy a terményen és felveszi annak nedvességét, úgy csökken a terményben lévő víz sűrűsége. Ez ugyanaz a hatás, mint a lehűlő emberi test a bőrön keresztül történő izzadság elpárolgásánál.

A betakarítást követően, a gabonaszárítás korai szakaszaiban a relatív páratartalom nem olyan fontos. A termény kezdetben nagyon nedves és a szárítás jól halad nagyon magas relatív páratartalomnál is. Azonban ahogy a termény nedvesség tartalma közelít a 16%-hoz, a relatív páratartalom annál fontosabb tényezővé válik.

Fontos tényező, amelyre emlékeznünk kell a szárítás folyamatában, hogy korlátozott a napok száma, hogy elraktározzuk és szárítsuk a gabonát, mielőtt annak megromlása bekövetkezne.

Az alábbi táblázat megmutatja a napok számát a biztonságos tárolásnál, különböző feltételeknél.

Megjegyzés: A termény értékcsökkenése halmozódik. A táblázat megmutatja a biztonságos gabona tárolási időt.

Példa: Feltételezzük, hogy a kukorica 25%-os nedvesség tartalommal volt learatva és 12 óráig volt a teherautón mielőtt kirakodták. Feltételezzünk egy átlagos termény hőmérsékletet a teherautóban, 21 °C-ot. Ezt követően egy szellőztetővel felszerelt magtárban vagy silóban tartottuk a terményt. Mondjuk, hogy a tárolóban lehűlt a termény 4 °C-ra, két nap alatt. Körülbelül mennyi ideig tárolhatjuk a terményt 4 °C-on, túlzott értékcsökkenés nélkül?

0.5 nap

avagy a biztonságos tárolási idő 9%-át használtunk a teherautóban

5.8 nap

2 nap

avagy a megengedett idő16%-át használtuk a két napos hűtési idő alatt (feltételezve

12.5 nap

egy 12 °C-os átlag hőmérsékletet a hűtési idő alatt)

Ennélfogva 16+9 vagy biztonságos tárolási idő 25%-át használtuk a kirakodással és a termény hűtésével.

Tehát 34 nap 75%-a vagy 25 nap biztonságos tárolás maradt.

A gyakorlat azt mutatja, hogy bármilyen hőmérsékletnél lehetséges tárolni a kukoricát 15%-os nedvességtartalommal közel 10-szer hosszabb ideig, mint 20%-on, körülbelül 27-szer hosszabb ideig, mint 25%-os terménynél és kb. 45-ször hosszabb ideig, mint 30%-os nedvesség tartalomnál. Mindenfajta nedvesség tartalommal lehetséges tárolni a kukoricát 1°C fokon közel 2 és fél-szer hosszabb ideig, mint 10 °C-on, és több mint 4- szer hosszabb ideig, mint 15 °C fokon és közel 10 szer hosszabb ideig mint 23 °C fokon.

Terményszárítás hűtéssel

Betakarításkor a tisztítást követően a terménytároló fémsilóba betárolt terményt, alacsony páratartalmú hideg levegővel lehűtjük.

Az alacsony páratartalom hatására a terményből a nedvesség kiáramlik, az alacsony hőmérséklet megakadályozza a káros mikrobiológiai folyamatokat és a kártevők betelepülését.

Terményszárítás meleg levegővel

Betakarítást követően a tisztított terményen, alacsony páratartalmú meleg levegőt áramoltatunk át.

Szárítóban történő szárítás /szakaszos ; folyamatos üzemű

A technológiai gépsorba beillesztett szárító végzi az előtisztított terményen keresztül történő alacsony páratartalmú meleg levegő átáramoltatását.

A szakaszos üzemű szárítás lényege, hogy a szárítót feltöltjük és a szárítóban lévő terményen, tölteten addig áramoltatunk át meleg levegőt, míg az a kívánt víztartalomra leszárad. Ezt követően a töltetet kitároljuk, majd újra töltjük a szárítót. A folyamat ciklikusan addig folytatódik, amíg van szárítandó terményünk. A szakaszos üzemű szárító teljesen feltöltve, csak teljes töltettel üzemeltethető.

A folyamatos üzemű szárítás lényege, hogy a szárító feltöltését követően a szárítóban lévő terményt folyamatosan tároljuk ki, és ennek ütemében történik a feltöltés is. A szárítót a szárítási folyamat végén az utolsó töltet leszárítását követően kell kiüríteni.

Bővebb információt kérek